Tudod-e? Műveltségi játék

Ezt a játékot kutatási célból szeretném elindítani,hogy minél többet tudjunk meg a nagyvilágról,a helyről ahol élünk és ahogy élünk.Nem túl hétköznapi dolgokra gondolok,mint pl.hány színből áll a szivárvány,mert ezt mindenki tudja.Egy pici utánajárást igénylő kérdésekre lennék kíváncsi,olyanokra amik mozgósítanák az agyainkat.Fontos,hogy utánajárható dolgokat kérdezzetek és ne olyanokat,amiket ti találtatok ki.Ebből talán megtudhatunk olyan dolgokat is,amiket máskülönben nem nagyon kutatnánk fel.A játék folyamata szintén kérdezz-felelek.Aki válaszol,kérdez.

Mi a pisilő kisfiú története?Miért lett ő Brüsszel jelképe?

A Manneken Pis Brüsszel egyik jelképe, egy kis bronz szökőkút-szobor, amely egy a kút medencéjébe vizelő kisfiút ábrázol. Az 58 cm magas szobor a Stoofstraat (rue de l'Etuve) és az Eikstraat sarkán, a főtérhez közel található. Hasonló szobrok más belga városokban, Geraardsbergenben, Hasseltben és Gentben is vannak valamint az észak-franciaországi Broxeele faluban, melynek neve azonos eredetű Brüsszelével. Folyamatos vita tárgya, hogy melyik Manneken Pis a régebbi – a brüsszeli vagy a geraardsbergeni.



A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett (most Neder-over-Heembeek). A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú lepisilte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát.

Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket,lepisilte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost.

Egy hasonló, kőből készült szobor már a 15. században, de talán már 1388-ban állt a városban, ezt többször ellopták. 1619-ben cserélték le egy franko-flamand barokk szobrász, Hiëronymus Duquesnoy (François Duquesnoy apja) bronzszobrára.

Vandálok többször megrongálták és leverték a talapzatáról a szobrot. 1817. június 26-án olyan kárt tettek benne, hogy újra kellett önteni; ekkor egy helyi lapban egy versike is megjelent a megdöbbent brüsszeliek vigasztalására.


Bizonyos alkalmakkor a szobrot jelmezbe öltöztetik, természetesen úgy, hogy mindennapi feladatát elvégezhesse. Először 1698. május 1-jén II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Spanyol Németalföld kormányzója öltöztette fel egy brüsszeli céh ünnepélye alkalmából. Ruhatára, melyet a főtéren található városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz, köztük futballmezeket, egyenruhákat, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is. Kabátja 25, nadrágja 26 centi hosszú. A Manneken Pisnek hivatalos öltöztetője is van, a brüsszeli Jacques Stroobants, akinek a felesége már vagy kétszáz ruhát készített a szobornak.

Mikulás jelmezben



A ruhákat előre meghatározott „menetrend” szerint cserélik, melyet a Manneken Pis barátai nevű nonprofit szervezet állít össze. Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés befejeztével újraindítják a fiút, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.

1987 óta a Manneken Pisnek van nőnemű párja egy közeli utcában: a Jeanneke Pis. Ezt a szobrot Denis-Adrien Debouvrie szobrász készítette 1985-ben. A szobor mintegy fél méter magas és egy befont hajú kislányt ábrázol, aki elégedett arccal pisil.

Tudod-e,hogy miért lett Európa Európa?

Ádi,te otthon vagy a mitológiában,nem?
Valaki más?

Ez jó?

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is.

Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.

A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el.

Én az utóbbira gondoltam,jó kis leírás van róla.
Te jössz.

Mit tudsz az ELTE történetéről? Gondolok az alapítóra, meg a helyekre, ahol működött... stb... (Az ELTE honlapján gondolom megtalálható)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi folyamatosan működő, s egyben legnagyobb egyeteme. A magyar felsőoktatás egyidős Európa hasonló régiójának egyetemi intézményeivel. A magyar fővárosban az első egyetemet 1395-ben Zsigmond király alapította, de ez az egyetem két évtizedes működés után megszűnt. Az 1480-as években I. Mátyás király tervezte a Budai Várban egy univerzitas megalakítását, de tervei megvalósítására nem maradt ideje. Pest és Buda 1541-ben a török birodalom része lett és a magyar állami intézmények az ország északnyugati részébe, vagy keleten Erdélybe menekültek.
1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombat városában (ma Trnava Szlovákiában), akkori székhelyén alapította meg az egyetemet és vezetését a jezsuita rendre bízta. A jellegzetesen jezsuita egyetem bölcsészeti és teológiai karból állott, jogosult volt a tudományos fokozatok adományozására és már igen korán, 1667-ben jogi karral egészült ki. A 18. században az egyetem egyre inkább állami irányítás alá került és 1769-ben megalakult negyedik, azaz orvosi fakultása és ezzel teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált.
A jezsuita rend feloszlatása után, az alapító eredeti szándékával is egyezően 1777-ben az egyetemet Nagyszombatból, az ország közepébe, Buda városába, a királyi palotába költöztették. Az egyetem keretében kezdődött meg speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnökképzés, és az állatorvosképzés. Nagyon sok ma önálló fővárosi egyetem a Tudományegyetemből fejlődött ki. Az intézményt 1784-ben a Duna túlsó partjára, Pestre költöztették, és itt nyert végleges elhelyezést. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt, ami a soknemzetiségű hallgatóság számára közvetítő, semleges nyelvnek számított.
1848-ban született meg az első egyetemi törvénycikk, amely a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá helyezte az egyetemet, mint nemzeti intézményt és kimondta a tanszabadságot. A neoabszolutizmus idején németesítő tartalommal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között egyenjogúsítva a Bölcsészeti Kart. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza. A kari szerkezet nem változott, de új tanulmányi és klinikai épületek, Egyetemi Könyvtár, központi épület készült el, sorra szaporodott a tanszékek száma és az Egyetem Magyarország legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát. Esetenként már európai és világhírű tudósok működtek katedráin, a hallgatói létszámot tekintve pedig a századfordulón a világ 15 legnagyobb egyeteme közé került. Fél évszázad alatt nyolcszorosára nőtt a hallgatói létszám (1914-ben 8185 főre) ami azért is következett be, mert Magyarországon 1914 előtt mindössze két Tudományegyetem működött. Az óriási hallgatói tömeg csak kisebb része kaphatott magas szintű képzést. Ezt segítették pl. az 1868 után alakult szemináriumok, az 1895-ben megnyílt Eötvös József Kollégium és más intézmények. 1895-től a nők is beiratkozhattak az egyetemre.
Az első világháború után a forradalmak időszakában újabb reformtervek születtek, amelyek nem valósulhattak meg. Az egyetem neve 1921-től királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem lett. A hallgatók felvételét korlátozta a numerus clausus törvény. A húszas években a budapesti Tudományegyetem fejlesztésére kisebb összegek jutottak, amivel a megcsonkított országban az újonnan létrejött vidéki egyetemek (Debrecen, Szeged, Pécs) igényeltek nagyobb támogatást. A második világháború végén sikerült megakadályozni az egyetemi intézmények és hallgatók nyugatra való kitelepítését, így gyorsan megkezdődhetett az újjáépítés.
1945 után új tanárokkal egészült ki a professzori kar, megkezdődött az esti rendszerű oktatás és sok addig egyetemre nem jutó fiatal iratkozhatott be. Az 1948-as baloldali fordulat után alapvetően megváltozott az egyetem szerkezete. 1949-ben a Bölcsészeti Karból kiválva önállósult a Természettudományi Kar, ami egy évszázados terv megvalósulását jelentette. 1950-ben állami utasításra elcsatolták az egyetemtől a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.
1950-ben az egyetem új neve Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, és megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. A szigorú államszocializmus időszakában a felvételnél származás szerinti kategorizálást vezettek be, ami nagyon sok igazságtalansággal járt. 1954-től önálló lett az ideológiai és az orosz nyelvi képzést végző Lenin Intézet, s 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás.
Az 1956-os forradalom a budapesti egyetemisták megmozdulásával kezdődött, s őket is sújtotta a forradalom utáni megtorlás. A kádári konszolidáció időszakában lassú nyitás kezdődött. 1963-tól eltörölték a származás szerinti felvételi rendszert, de az ELTE nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, miközben oktatói és hallgatói létszáma egyre nagyobb lett és az itt felhalmozott szellemi kapacitás a legnagyobb volt egész Magyarországon. 1983-ban az egyetem Tanárképző Főiskolai Karral egészült ki. A nyolcvanas évek közepén kezdődött meg az új lágymányosi egyetemi campus tervezése, majd építése.
A rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt, a tudományos kapcsolatai gyarapodtak. Az egyetem 1993-ban visszanyerte a tudományos fokozatadás jogát. A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integrálásának során 2000. január 1-jétől az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. A Szenátus döntése alapján a két kar nevéből 2009. július 1. napjától a „főiskolai” jelző elhagyásra került.
Az említett integrációval azonban korántsem ért véget az ELTE szerkezetének kialakítása. Az Egyetemi Tanács a 2001. február 12. és 2002. március 4. napján tartott ülésén hozott határozataival kezdeményezte a Magyar Köztársaság Kormányánál három új egyetemi kar létrehozását és egy karának megszüntetését. A kezdeményezés eredményeképpen - a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalását követően - a Kormány elfogadta a javaslatot, és az ELTE karait megállapító korábbi jogszabályi rendelkezést módosítva létrehozta az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31. napjával megszüntette a Tanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt - az adott szaktól függően - a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át.
Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket. Az Informatikai Kar alapvetően a TTK egyes oktatási szervezeti egységeiből, illetve a TFK szakos tanszékéből alakult ki. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar javarészt BTK szakterületen működő intézeteinek, illetve a TFK egyes szervezeti egységeinek alapján jött létre, de részévévé vált a Tanárképzési és Továbbképzési Koordinációs Központ is. A Társadalomtudományi Kar döntően a BTK Szociológiai Intézetére épült, de átvette a GyFK egy, illetve a BTK több más tanszékét is.

Kicsit hosszúra sikerült,de ez így teljes.Érdekes történet,nem gondoltam volna,hogy így,ilyen körülmények között és ennyi üggyel-bajjal jött létre.

Tudod-e,mi az a rosette-i kő?

Hallottam már, de nem mondom meg, mi az.... :what:

A google a barátod,ne feledd!

Tiszta véletlen, pont ma olvastam róla egy cikket!!!

Szóval a rosette-i kő egy tudományos lelet, egy 1799. július 19-én felfedezett gránitdarab, ami segített a hieroglifák megfejtésében. Ezen a kövön egy ősi szöveg található háromféleképpen: egyiptomi írással, görögül és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelvet jól ismerték, a tudósok következtetni tudtak a jelek értelmére. A leletet a British Museum őrzi 1802 óta. És asszem ezen a kövön volt, hogy felismerték Kleopátra és Ptolemaiosz nevét.

Ennyi elég vagy keressek még róla valamit?

Elég lesz a lényeget leírtad.Te jössz.

Mivel most van a 70. évfordulója, írj le mindent arról, hogy kezdődött a II. világháború! (elég csak az első napját, vagy az első pár nevezetesebb dolgot)

Na, nem megy? Valaki?

De én vállalom,csak mostanában nagyon szorít az idő.Holnap megpróbálom betenni.Nem felejtettem el.Úgy látszik,csak mi akarunk művelődni....

Mivel az elsô világháború a központi hatalmak számára vereséggel zárult, nem érték el céljukat a világ területi újrafelosztását (revízió), ezért a Versailles- környéki békéket már a korabeli politikusok is inkább fegyverszünetnek tekintették. Németországban 1933-ban a náci párt hatalomra kerültével egy szélsőségesen jobboldali, expanziós politika jut túlsúlyba.

A szintén fasizálódott Olaszországgal egyetemben a németek is a baloldalt tekintik a legnagyobb politikai ellenfelüknek, ezért megindul a kommunisták (és a Szovjetunió) ellen a "harc". 1936-ban létrejön a Berlin-Róma tengely, amelyben elismerik egymás külpolitikai törekvéseit, továbbá megszületik a német-japán antikomintern paktum, amelyet 1937- ben Benito Mussolini is aláír (A baloldal és vele együtt a Szovjetunió egyébként sehol sem örvend valami nagy népszerűségnek.). Szintén még 1936-ban Németország hivatalosan is felbontja a london-locarnoi szerződést, amit már korábban megszeg az általános hadkötelezettség bevezetésével, a légierő felállításával, a flottaprogram újraindításával és a Rajna- vidék remilitarizálásával. 1937-ben Hitler felszólítja az osztrák kormányt, hogy nevezze ki Seiss Inquartot -a német nemzetszocializmus hívét- belügyminiszterré. Miután ez megtörténik, Seiss népszavazást rendel el az Anschlußról -természetesen német nyomásra,- amit 1938. március 11- re írnak ki. Mivel ennek kimenetele azonban nem látszik biztosnak, ezért Hitler ultimátumot küld az osztrák kormányfőnek, Schuschniggnak, hogy mondjon le, Seiss pedig alakítson kormányt. Ennek megvalósulása után Seiss behívja a németeket, 1938. március 12-13-án megtörténik Ausztria Németországhoz való csatolása. A nagyhatalmak, közöttük Nagy-Britannia és Franciaország egyre nagyobb aggodalommal szemlélik a német terjeszkedést. A németek autonómiát követelnek a Szudéta-vidéken lakó, az első világháború után elcsatolt területeken élőknek, ezért 1938. szeptember 29-re összehívják a müncheni konferenciát. Másnapra Chamberlain, Dalaider, Mussolini és Hitler megegyeznek, hogy Németország csatolhatja a Szudéta- vidéket. A britek és a franciák ettől várják a német agresszió megfékezését, a németeknek pedig szert tesznek egy fejlett iparvidékre. 1938. november 2-án sor kerül az első bécsi döntésre, amely a revíziós törekvések kielégítését szolgálja: Magyarország megkapja a Felvidék déli részét a Csallóközzel együtt (12000 km2, 900000 lakos, 83% magyar), Lengyelország pedig Teschen tartományát.1939. március 14-15-én Csehszlovákia feldarabolása teljessé válik. Hazánknak most Kárpátalja jut(12000 km2, 500000 lakos, 12,7% magyar), Szlovákiában megalakul Tisso bábállama, a maradék pedig Cseh-Morva protektorátus néven német felügyelet alá kerül.

1939 tavaszán megkezdődnek a nagyhatalmak és a németek, illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai, amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folynak. Áprilisban német-brit és német- francia tárgyalások kezdődnek, amelyek ezen államok háborútól való távol tartását szolgálnák (ne bontakozhasson ki kétfrontos háború), ám a már említett bizalmatlanság miatt a szerződések nem születnek meg. Ezután az oroszok tárgyalnak a britekkel és a franciákkal. Sztálin szeretné a feleket megnyerni azon elképzeléséhez, hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon, de ezt elutasítják. Ezek után a lengyelek ülnek tárgyalóasztalhoz a britekkel, és kötnek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amelyhez később a franciák is kapcsolódnak. A tárgyalások folytatódnak, ezúttal a németek és a szovjetek között, nem is eredménytelenül, 1939. augusztus 23-án létrejön a német-szovjet megnemtámadási szerződés, amely tíz évre szól, tartalmazza, hogy a szerződő felek egymást nem támadják meg, harmadik országgal fellépő konfliktus esetén a másik fél semlegességet tanúsít. A megnemtámadási szerződének még van egy titkos záradéka, a Molotov- Ribbentropp paktum, amely négy pontból áll: elöszőr, Finnország, Észtország és Lettország szovjet, Litvánia pedig német érdekeltségű terület. Másodszor, Lengyelország esetében a Curzon-vonal alkotja a német-szovjet érdekhatárt. Harmadszor, kimondatik Németország teljes érdektelensége Délkelet-Európában, azaz a Szovjetunió megszállhatja Beszszarábiát. Végül pedig, ez a záradék természetesen szigorúan titkos. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos, mert egyik sem akar kétfrontos háborúba keveredni. A németeknek ugyanis nem sikerül a nyugati hatalmakat távol tartani a háborútól (angol- lengyel és francia-lengyel kölcsönös segítségnyújtási szerződések), a Szovjetunió pedig 1936-ban megkötötte a mongolokkal a kölcsönös segítségnyújtási szerződést, ezért kénytelen a távol keleti fronton japánok ellen harcolni, ezért az ország katonailag nem felkészült a nyugati fronton a háborúra, nincs elég hadianyag és sorkatona.

A német-szovjet megnemtámadási szerződés másnapján, 1939. augusztus 24-én a németek "őszi hadgyakorlatot" tartanak. Augusztus 25-én Hitler garantálja a brit birodalmat, de a britek és a franciák közlik, hogy kiállnak Lengyelország mellett. Ugyanezen a napon Mussolini is közli Hitlerrel, hogy Olaszország az abesszínai háborúból kifolyólag nem felkészült a háborúra -bár 1939-ben csatolják Albániát. Ezért Hitler kénytelen lefújni az 1939. augusztus 26-ra 04:30 órára kitűzött általános támadást Lengyelország ellen. A Lengyelország elleni támadáshoz Hitler szeretné megnyerni Teleki Pált is, de ő az ország semlegességét hangoztatva ezt nem teszi meg, a háború kitörése után pedig megtiltja, hogy a német hadsereg magyar vasútvonalakon hadianyagot szállíthasson Lengyelországba, továbbá nem zárja el a lengyel emigránsok tízezrei elöl az országot.

A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. szeptember 1- jén 04:45-kor indul meg. A támadáshoz az ürügyet a konzerv-hadművelet szolgáltatta augusztus 31-én, amikor is lengyel egyenruhába bújtatott SS-esek megtámadtak több német vámházat és határ menti rádióadót (gleiwitzi provokáció). A németek hivatalos célja Danzig, a lengyel korridor és ezen keresztül vasutat építeni Kelet- Poroszországba. Ezzel megkezdődik a második világháború első szakasza, amely 1941. június 22-ig, a Szovjetunió megtámadásáig tart.

1939. szeptember 3-án diplomáciai huzavonák után Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak, ám tényleges hadműveletekre egészen 1940 áprilisáig nem kerül sor, ezért ezt az időszakot furcsa háborúnak nevezzük. Szeptember 17-én a szovjetek is megindulnak Lengyelország ellen. Szeptember 28-án a németek súlyos légicsapást mérnek Varsó ellen, majd beveszik. Ugyanezen a napon a németek és a szovjetek határszerződést kötnek, ami Lengyelországot a Curzon-vonal mentén osztja fel a pillanatnyi állapot szerint (Molotov-Ribbentropp paktum), a még meg nem szállt területekből Krakkó központtal a németek létrehozzák a Lengyel Főkormányzóságot, amelynek élén Hans Frank áll. Lengyelország teljes megszállása október 6-ra következik be. Novemberben a Szovjetunió felszólítja Finnországot, hogy Leningrád védelmére adjon át területeket, de ezt Finnország megtagadja. Ennek következtében 1939. november 30-án a Szovjetunió hadat üzen Finnországnak.

A hadműveletek során a Szovjetuniónak stratégiai szempontból szükségesek a balti államok, ezért ezekkel szerződéseket köt, amelyek értelmében Észtország és Lettország -szovjet nyomásra létrejött- baloldali kormányai 1940-re "önként" csatlakoznak a Szovjetunióhoz. 1940 márciusában a szovjetek győzelmet aratnak a finnek fölött, így a kért területeken kívül megkapják még Karéliát és Hanko városát, ami a Finn-öböl védelmét lehetővé teszi. 1940 áprilisában a németek megindulnak Skandinávia ellen. 29-szeri halasztás után a németek végül is megindulnak Nyugat- Európa ellen.

1940 április 9-én Németország megszállja Dániát. Annak ellenére, hogy a dán király segítséget kért Nagy-Britanniától és Franciaországtól, csak ígéreteket kapott, ezért nagy ellenállást nem tanúsít. Az események hatására Nagy-Britanniában belpolitikai válság alakul ki, Chamberlaint lemondatják, helyét a választások után május 10-én Winston Churchill foglalja el, aki németellenes, koalíciós kormányt alakít (liberálisok és munkáspártiak). Szintén május 10- én indul meg a német offenzíva a Benelux- államok és Franciaország ellen. A németek három hadseregcsoporttal támadnak. A középső ("A" hadseregcsoport) főparancsnoka Rundstedt vezértábornagy, feladata a brit és a francia csapatok egyesülésének megakadályozása és kijutni a tengerig. Az északi csoport ("B") feladata a Benelux-államok megszállása, majd a kiszorult briteknek a tengerbe szorítása. A déli csoport ("C") pedig Franciaország lerohanását kapja feladatául. Május során megszállják Hollandiát (Rotterdamot porig bombázzák), Seiss Inquartot kinevezik helytartójává; Luxemburgot annektálják; majd súlyos harcok után a belgák is leteszik a fegyvert. A támadás olyan sikeres, hogy a britek ténylegesen visszaszorulnak a tengerbe, át kell őket hajózni a La Manche csatornán, a németek pedig 200000 hadifoglyot ejtenek és nagymenynyiségû felszerelésre tesznek szert. Franciaország megszállása az Ardenneken keresztül -a Maginot-vonalat megkerülve- történik. Június 10-én a francia kormány Londonba emigrál, valamint Mussolini - nehogy lemaradjon Franciaország felosztásáról- szintén belép Franciaország ellen a háborúba. Június 14-én a németek bevonulnak Párizsba, 22-én pedig Franciaország kapitulál. Ugyanúgy mint a többi megszállt országot, Franciaországot is felosztják: Olaszország megkapja Nizza környékét; Franciaországnak déli része, amely nincs német megszállás alatt Vichy-rendszer néven Petain marsall vezetésével kiszolgálja a németeket; a gyarmatok egy része marad a Vichy- rendszernél, más részük Németországot gazdagítja. A német megszállással szemben kibontakozik egy ellenállás is, amely az észak-afrikai gyarmatokról indul ki, "Szabad Franciaország" elnevezéssel, vezetője De Gaulle tábornok. Ezzel párhuzamosan Norvégia következik, amelynek megszállása két hétig tart. A német "jelenlét" miatt megerősödött norvég náci párt kormányt alakít, miután a régi kormány Londonba emigrált. A Quisling-kollaborációnak jelentős szerepe van abban, hogy a németeknek június 7-re sikerül teljesen megszállniuk Norvégiát.

Hitler a Nyugat-Európa elleni támadáskor még mindig nem mond le Nagy-Britannia távol tartásától, és egy ajánlatot tesz Churchillnek, mely szerint ismerje el Németország jogát a kontinensre, és adják vissza neki az első világháború után elcsatolt területeket, és Nagy-Britanniát semmi bántódás nem éri. Amikor ezt Churchill elutasítja, 1940 júliusában megkezdődik a Seelöwe-hadművelet (angliai csata). Az angliai inváziónak a következőképpen kellene lefolynia: Mivel a németek szárazföldi csapatai sokkal erősebbek a britek csapatainál, ezért ezek partraszállását légierővel kell biztosítani. Ennek keretében júliustól sorozatos légitámadások érik a Doveri- szorost, augusztus 13-tól pedig szárazföldi célpontokat is. 1940 nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajt végre a keleti határon, hogy Romániára nyomást gyakoroljon a revízió kérdésében. Románia jobbnak látja a kérdést békésen rendezni, ezért augusztus 30-án sor kerül a második bécsi döntésre, melyben Magyarország megkapja Észak-Erdélyt (43000km2, 2,1 millió lakos, 52% magyar), továbbá garantálják Románia határait. A második bécsi döntés belpolitikai válságot idéz elő Romániában, II. Károly királyt lemondatják, helyére fia, Mihály kerül, valamint Antonescu egy németeket kiszolgáló kormányt alapít. A németek bevonulnak Romániába, az "olajkutak védelmében", Dél-Dobrudzsát visszajuttatják Bulgáriának, és oda is bevonulnak, ezzel biztosítják a jobbszárnyat egy Szovjetunió elleni támadáskor. A németek szeptembertôl angol polgári célpontok bombázásával igyekeznek a lakosság ellenállását megtörni, sikertelenül. Szeptember 13-án Olaszország Líbiából és Abesszínából egyszerre megtámadja Egyiptomot. A támadás váratlanul éri az egyiptomiakat és az ott állomásozó briteket, de ősszel megérkezik a brit erősítés, és ellentámadást indítanak. Szeptember 17-én Hitler az időjárásra hivatkozva elhalasztja az angliai inváziót. Szeptember 27-én Németország, Olaszország és Japán megkötik a háromhatalmi egyezményt, amelyben kölcsönösen elismerik egymás területi igényeit. Októberben Hitler szintén az időjárásra hivatkozva 1941 tavaszára tolja ki a partraszállás időpontját. Október 28-án Olaszország Albániából megtámadja Görögországot, de ez sem jár sikerrel. A görögök segítséget kérnek Nagy-Britanniától, és ezt meg is kapják, miután sikerült Afrikában az olaszokat 850 km-rel visszaszorítani. Novemberben Roosevelt amerikai elnök elfogadja a kölcsönbérleti szerződést, azaz a szövetséges országok amerikai hadianyagot kaphatnak minden mennyiségben, valamint Magyarország, Románia és Szlovákia csatlakoznak a háromhatalmi egyezményhez. Decemberben amerikai-brit titkos tárgyalások folynak az Atlanti-óceán biztonságáról, fő ellenségnek nyilvánítva Németországot (tengeralattjáró-támadások). Szintén decemberben sikerül Afrikában az olaszokat visszaszorítani, ezáltal Egyiptomból csapatokat hajózhatnak át a görögök megsegítésére, továbbá ekkor hagyja jóvá Hitler a Szovjetunió elleni haditervet, és köti meg Magyarország és Jugoszlávia az örök barátsági szerződést.

Kérdés?

Tudom,csak még gondolkozom rajta.Nemsokára kitalálom.

Mit tudsz a világegyetem keletkezéséről? Mikor,hogyan,milyen körülmények között jött létre az Univerzum,azon belül is a Földünk?
Tudom,nagyon nehéz kérdés,némi utánjárással valamit csak lelehet írni.Engem érdekel ez a téma,talán titeket is.

Valaki?

November 17-e óta eltelt már egy pár nap? Senki sem játszik?

Most a tudományos megközelítésre vagy kíváncsi? Mert akkor The Big Bang Theory .

Nos,igen,én is ebben hiszek,de azért egy picit bővebben is ki lehetne fejteni,neeem???

Hmm, ez egy félpoén akart volna lenni . Nagyon jó sorozat, ajánlom neked is!